Mennyi az annyi?

Avagy egy kis matematika senkinek sem árt. Megismerhetők voltak a konvergencia program (jaj de ismerős kifejezés Fletónak is volt ilyen nevű programja, talán nem is egy), azaz magyarra fordítva a megszorítások programja.  

Az előző bejegyzésben már foglalkoztam, általánosságban a kérdéssel. Amint ott is leírtam egyetértek a céllal, ami igenis szükséges, javít a versenyképességen, stb…. A kiigazítás mértékét nem tudom megítélni, de feltételezhetjük a számot talán nem hasra ütésszerűen állapította meg a kormány.

Itt erről nem is akarok több szót vesztegetni. Sajnos az országban van egy szerintem hibás szemlélet. Ráadásul a kormányunknak van egy zsigeri utálata a közszféra felé. A kormány és sok ember szerint az ország költségvetése csak a közszolgálati dolgozók számával, és a fűnyírót túlélők bérének vagdosásával oldható meg. Sőt megkockáztatom, hogy számmal kifejezhető az a tömeg, aki szerint az állam a közszolgák bére miatt megy csődbe, került csődbe, van csőd szélén. Viszont sehol nem olvasok konkrétumokat, számokat melyekkel igazolnák, legyen a megnyilatkozó akár csak egyszeri ember, akár kormányt képviselő személy.

Így hát eldöntöttem megpróbálok utána járni a dolgoknak. Már csak azért, hogy tisztábban lássam a helyzetet.

Elől járóban tisztázni kell, ki is tartozik bele a közszférán. A közszférát az állami és önkormányzati dolgozók teszik ki. Tehát egy nem teljes lista szerintem: önkormányzati hivatalnokok, minisztériumi tisztségviselők, tanárok, orvosok, ápolónők, tűzoltók, rendőrök, megyei hivatalnokok, stb… A listát lehetne sorolni, de túl hosszú lenne. Egyszerűbb szerintem megállapítani mely „állami” alkalmazottak nem tagjai a közszférának. Tehát a lista:

-         képviselők mind országgyűlési mind helyhatósági

-         állami vállalatok dolgozó (MÁV,BK,VOLÁN, Posta, Szerencsejáték Rt, stb…)

-         önkormányzati tulajdonú cégek dolgozói

Ebből következik a közszféra = közalkalmazottak + köztisztviselők + hivatásos szolgálatot teljesítők + kormány hivatalnokok.

Tehát ezzel tisztáztuk kiket fizetünk, vagy nem fizetünk a közszolgálatra szánt állami keretből. Következzenek a számok, mint tények. A számokat az állami KSH jelentésekből szedtem össze, illetve a költségvetésből az idei (2011) várható összbevételt.

1. Jelenleg Magyarországon 683.000 fő közszférai dolgozó van.
2. Az átlag fizetés a közszférában (nettó) 131.704 forint / hónap
3. A költségvetés tervezett bevétele 13.151 milliárd forint

Jöjjön tehát egy kis matek. 683.000 * 131.704 =  89.953.832.000. Ennyi egy hónapra a közszféra bérköltsége ez ugye 12 hónapra fel kell szorozni, ami 1.079.445.984.000. Kerekítsünk felfelé a végösszeg 1.080 milliárd forint/év.

Itt megállók egy kicsit, mert az szerintem magyarázatra szorul, miért nettóval számolok. Az ok egyszerű, mivel a közdolgozója, az államtól kapja a fizetést. A bruttó fizetés tartalmaz adót, járulékot, egyebeket. De ezek közvetlenül visszafolynak az államhoz, tehát ez annyi, mint ha egy 200 forintos egyik zsebből a másik zsebembe helyeznék el. Nem jelent valódi kiadást sem az államnak, sem ezúton az adófizetőknek sem. A kerekítésnél azt a szabályt alkalmazom , hogy 0,5 – 0,9 ~ 1 és 0,1 – 0,4 ~ 0.

Nézzük meg tehát hány százalékát költi el az állam a bevételeinek a közszféra munkabérére. Ismét egy kis matematika 1.080/13.151 * 100 = 8,2 % (kerekítve).

Tehát az állam kiadásának 10 %-át sem teszi ki a tétel. De a tervek szerint viszont a költségmegtakarításból ennek a 8,2 %-nak kéne vállalnia a minimum 30%-ot.

De lehetne még árnyalni a képet az áfával is. Tegyük fel, hogy a nettó munkabérből a közszolga 50% elejéig 25 %-os áfával terhelt terméket, szolgáltatást vesz igénybe. Azaz 1080 milliárd / 2 = 540 milliárd ennek a 25 %- a 135 milliárd. Ezt két összeget (540-135) kivonva egymásból 405 milliárdot kapunk ezt hozzáadjuk a másik 540 milliárdhoz a végösszeg 945 milliárd. Evvel ismét számolhatunk egy bevétel százalékos mutatót 945/13.151 =  7,2 % (kerekítve). Tehát ismét eltüntettünk 1%-ot. Az egyértelműen megjegyezhető, hogy a 25 %-os ÁFA a termékek, szolgáltatások többségénél ennyi. Az is nyilvánvaló, hogy nem az átlag közszolgálati fizetésből lehet megtakarítani vagyonokat. Tehát a dolgozó valószínűleg feléli a keresetét, majd teljes mértékben. Ilyen kitételek mellett még az 50% is nagyon engedményes volt.

Mért vonom le az ÁFÁ-t  jogos a kérdés. De ha belegondolunk az ÁFA ugyan nem azonnal, mint például a közszférai dolgozó adója, járuléka kerül vissza, az államkasszába, de maximum pár hónapos késéssel igen. Ergo ez ismét nem jelent kiadást az állam (az az adófizető versenyszférai dolgozó) számára, ez inkább egy kamatmentes kölcsön a dolgozó felé.

Konklúzió ként tehát feltehető, hogy ez a 8,2 %-os kiadás az ami az államot taccsra teszi vagy a maradék 91,8 %.  Illetve mint láttuk, mennyi a az összeg százalékban és számszerűsítve is, amit az állam a közszolgálati bérre fordít, akkor mire költi a maradék 91,8 %-ot. Jogos kérdés mért 8,2 %-ra jut 30 % legalább, és mért a maradék 91,8 %-ra maximum 60 %.

Még egy utolsót matekoznék a zárszó előtt. A 2015-ig tartó bérbefagyasztás azaz az inflációkövetést sem engedélyező rendelkezés, következtében, hogyan is változik a kiadás. Tehát ha felteszem, hogy az infláció 4 éven át évente 4%, és nem számolok az infláció kamatos kamat módon működő elvével. Akkor a költségek 16 %-al fognak csökkenni. Azaz 1080 milliárd forint 16 %-os csökkenés esetén 907 milliárdra esik vissza reálértéken. Így 173 milliárd megtakarítást értünk el. Ami a 13.151 milliárd teljes bevételre nézve 1,3 %-ot tesz ki. Komoly összeg látható.

De mit is jelent ez egy áltag nettón nézve 110.631 forintra mérsékli. Ezt megspékelve az ebben a régióban várható bér átstrukturálás (16 %/nulla jóváírás/ nincs szuperbruttó) mértékével. Tegyük fel durván 22-25 százalékra nő a csökkenés. Azt jelenti hogy 100.095-re zuhan vissza a nettó átlag. Mindenközben a minimálbér folyamatos emelkedést fog mutatni, elviekben. Közelítve a kettőt egymáshoz. Nem akarok vizionálni, de megjelenhet a közszolgák bérpapírján ismét a régi sor. „Minimálbérre való bérkiegészítés”. Természetesen ez az állam stabilitást, a hiányt jelentéktelen módon fogja befolyásolni.

Meg kell jegyeznem, igen a közszférában van túlfoglalkoztatás. Vannak tartalékok, amiket fel lehet számolni. Ez nem tagadom, és a racionalizálás nem elkerülhető, ez tény. De démonizálni a közszolgálat bér költségét, és fő felelősé tenni az eladósodásért mindenképpen hazug és demagóg dolog.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.